1981 havas november�ben, Tapolc�n hozott vil�gra �desany�m. Azzal szoktam viccel�dni, hogy m�r akkor megjel�lt a Sors, hogy lesz valami k�z�m a zen�hez… Ugyanis v�rz� f�llel sz�lettem. Cs�sz�rmetsz�ssel. S picit megszaladt a szike.
Tanulm�nyaimat m�r a f�szkes f�v�rosban kezdtem, itt is lakom a v�rosban, m�r t�bb mint h�sz esztendeje.
M�g �ltal�nos iskola mellett kezdtem el git�ron j�tszani. Lusta d�g voltam sajnos, pedig T�r�k Tibor tan�r �r igaz�n k�zd�tt �rtem… Azt�n n�gy �v ut�n letettem a hangszert. Legal�bbis hivatalosan, mert titokban az�rt fejlesztgettem magam s meg- tanultam f�r�szelni az akkordokat. Kellett ez nekem a sok walzer �s pastorale ut�n. De ma m�r tudom, mit is jelent a klasszikus zene ismerete. H�l�val tartozom sz�leimnek, ami�rt nem hagyt�k, hogy magam d�ntsek akkoriban. Lehet, hogy most nem j�tszan�k a hangszeren. B�r, az ember csak felismeri egyszer a „Szem�lyes T�rt�net�t”… Csak k�rd�s, hogy mikor.

A gimn�ziumban, mikor m�r nem volt oszt�lyt�rsam Dani – mivel el�tte nyolc esztend�n �t egy�tt koptattuk az iskolapadot –, nos, akkor j�tt az �tlet, hogy k�ne nekik a band�ba egy basszusgit�ros. Persze! Az is lettem, hipp-hopp. B�r hangszerem m�g nem volt. A tud�somr�l sz�t sem ejtve. Majd megkaptam �letem els� basszusgit�r�t (amennyibe akkoriban ker�lt, k�zel annyi most egy h�r- k�szlet a jelenlegi hangszeremre) s elkezdtem pengetni a vastag h�rokat. �gy alakult meg az Adenoma zenekar, Golopencza �d�m dobossal, Torres D�niel git�rossal �s j�magammal. Igyekezt�nk l�zadni, igazi tizen�ves m�dj�ra. Majd, mikor m�r �gy �reztem, sz�nalmas, amit m�velek, beiratkoztam �jra zene- iskol�ba, imm�ron �nsz�ntamb�l. Sz�ke-Tasi Zolt�n volt a tan�rom.

Rengeteget tanultam t�le. Els�sorban azt, hogyan tisztelje egy basszusgit�ros a zen�t, mit �s mi�rt �s mikor tegyen. Rengeteg alapot tanultam n�la. Teljes sz�vemb�l sajn�lom, hogy � m�r ezen sorokat nem olvashatja… S hogy nem �rte meg az els� �ltalam basszusgit�rozott nagylemez kij�vetel�t. Mindent k�sz�n�k, Zoli! K�s�bb lett egy m�sik tan�rom, Sz�sz S�ndor, aki mellett elszaladt a fant�zi�m, sok olyan dolgot tanulhattam vele, amit mindig is szerettem volna. Nyitott volt az �t t�bbf�le m�fajra, st�lusra. Szerettem. S hirtelen v�lasztanom kellett… Sopronba ker�ltem, h�nom al� kaptam a hangszereim s elkezdtem egyetemi tanulm�nyaim. Melyek sok mindenr�l sz�ltak, sokat tanultam, sokat l�ttam, tapasztaltam, �reztem, fogtam fel �jra vagy el�sz�r… Valami azonban ott nem �rdekel senkit: t�rt�netesen, hogy mi�rt rohang�ltam git�rral a h�tamon a vonatot v�rva, vagy azzal meg�r- kezve a Legh�s�gesebb V�rosba. Volt egy tervem. Edzeni sokat, ugyanis szerelmese vagyok a capoeir�nak is, vil�got l�tni, „picit” �j �letet kezdeni. Elhat�roz�som nem ismert f�lelmet �s marasztal�st. M�gnem Dani bar�tom egy este, mikor kik�s�rt a vonatra a Keleti p�lyaudvaron, besz�lgetett velem egy �r�csk�t. Megk�rt, hogy ne menjek most Portug�li�ba… Ugyanis szeretn�, ha vele j�tszan�k a zene- karban, amit �pp most verbuv�l �ssze. Volt egy tervem. De volt egy r�gi �lmom… S ez egyszer nem �n futottam az �lom ut�n, hanem az �lom k�rt meg engem szem�lyesen, hogy ugyan, higgyem m�r el, hogy �, bizony � �ll el�ttem. K�sz�n�m Istenem! Matyival addig a napig egyszer tal�lkoztam, a k�t �t�st, Pogeszt �s Szabit nem is ismertem. De m�r az els� alkalommal, mikor egy�tt zen�lt�nk, szavak n�lk�l �rtett�k egym�st s �reztem, hogy ez a t�rsas�g az�rt j�tt l�tre, hogy megmutathassuk, mi lakozik sz�v�nkben, lelk�nkben. Nos, igen.

K�sz�n�m Nektek, sr�cok! K�sz�n�m Veni Styx! Hogy mi az �n „Szem�lyes T�rt�netem” val�j�ban? Ahhoz m�g nem vagyok el�g b�lcs. De ahhoz, hogy felismerjem s m�ra biztosan tudjam: ez a zenekar, ez a nagylemez, ezek az emberek, akik a bar�taimm� v�ltak, r�sze kellett legyen ennek a bizonyos T�rt�netnek… Ahhoz csak annyira kell b�lcsnek lenni, amennyire jelenleg el- mondhatom magamr�l. Sz�val alig…